Az Atlantiszi Thoth története I.

Én, Thoth, az Atlantiszbeli,
titkok mestere, feljegyzések őrzője
hatalmas király, mágus,
átélve nemzedékeket
készülve arra, hogy az Amenti
termeibe távozzam
elhelyezem az utánam következők
számára az útmutatást
a Nagy Atlantisz hatalmas
bölcsességének feljegyzéseit
A nagy Keor városában
Undal szigetén régmúlt időkben
kezdtem életem.
Nem mint a ma kicsi emberei
éltek és haltak egykor az atlantiszbeli
hatalmasok, hanem eonról-eonra
megújították az Amenti termeiben életüket,
ahol az élet folyója szakadatlanul
áramlik.
Százszor tíz alkalommal
szálltam alá a sötét úton, amely
a Fénybe visz,
és ugyanennyiszer jöttem ki
onnét megújulva testemben
és erőmben.
Most egy időre távozom
és Khem lakói nem hallanak
felőlem.
Egy eljövendő időben azonban
újra eljövök, erőteljesen és hatalmasan.

A hátrahagyottakat számonkérem.
Rettegj Khem népe, ha
csalárdul kiadtad tanításomat,
mert visszavetlek titeket
a barlangok sötétjébe, ahonnan egykor
előjöttetek.
Ne adjátok ki tanításomat
az Északiaknak sem a Délieknek
nehogy átkom utolérjen titeket.
Emlékezzetek és vigyázzátok
szavam, mert bizton visszatérek
és számonkérem, azt aminek
őrzését rátok bíztam.
Igen, az idő és a halál mögül is
visszatérek jutalmazva vagy büntetve
attól függően, hogy bizalmammal
hogyan éltetek.
Nagy volt népem egykor
a mai kicsiny ember képzeletén
felülálló, ismerte a régi tudást;
a távolit a szív végtelenségében
kutatta.
Ez a tudás a föld ifjainak birtokában volt
Bölcsek voltunk a Fény Gyermekeinek
bölcsessége által, kik köztünk lakoztak.
Erősek voltunk az örök tűztől származó
hatalom által.
És ezek között, az emberek legnagyobb
gyermekei között élt apám Thotmész
a Nagy Templom őrzője,
ki közvetített a templomban lakozó
Fény Gyermekei és a tíz szigeten élő atlantiszi nép között.
Ő volt a szócső, a Három utáni,
Unal lakója, aki a Királyokhoz
alázatosságot ébresztő hangon szólt.
Ott nőttem férfiúvá, megtanulva
atyámtól a régi titkokat. Legbelsőbb

lényemben a bölcsesség utáni vágy

tüze emésztőn lobogott.

Semmit sem kívántam jobban csak a tudást
Egy nagy Napon
parancs érkezett a Templom
lakójától hogy járuljak elé.
Kevesen voltak az ember fiai között azok,
kik éltükben tekintetüket e hatalmasságra vethették.
Mert a Fény Gyermekei különböznek az emberek fiaitól,
amikor nem földi testben járnak-kelnek.
Kiválasztott az emberek közül,
és tanított engem a Templomlakó, hogy célját
betöltsem, mely akkor még az idő méhében
meg sem fogant.
Hosszú korokon át laktam a templomban,
tanulva egyre több bölcsességet
mígnem én is közelébe kerültem a Fénynek
mely a nagy tűzből származott.
Megmutatta az ösvényt, amely az Amentihez
vezet, az alvilághoz ahol a hatalmas Király
ül trónján.
Mélyen meghajoltam a tisztelettől
az élet Urai és a halál Urai előtt, és
ajándékul megkaptam az Élet Kulcsát.
Megszabadultam az Amenti termeitől,
és immár nem köt az élet
körforgásához a halál.
Messzi csillagokhoz hatoltam, mialatt
a tér és az idő semmivé vált.
Nagyot kortyolva a bölcsesség
serlegéből az emberek szívébe láttam,
ahol még nagyobb titkok fedték fel magukat.
örömöm határtalan volt,
mert csak az igazság keresésekor csillapodott
szívemben a láng.
Lent éltem korokon át látva másokat,

hogy isszák a halált, majd visszatérnek a fényre.
Idővel Atlantisz királyságaiból
tudatok hullámai érkeztek, melyeket
egykoron jól ismertem. Egy alsóbb rendű
csillag ivadékai szálltak helyettük Atlantiszra.
Meghajolva az alázatosságban
a mester szavai bennem kivirágoztak.
Lefelé a sötétségbe fordultak az
Atlantiszbeliek gondolatai míg
haragjában, a Templomlakó felemelkedett
az Agwanti-ról (nincs pontos megfelelője
egyfajta semlegességet jelent)
kimondva a Szót, megidézve a hatalmat.
A föld mélyén az Amenti fiai hallván ezt,
az örökkön égő tűz virágának irányváltozását
vezetve, elmozdították azt a Logosz által.
A nagy tűz iránya így megváltozott.
A világra ekkor nagy víz borult
rombolva és süllyesztve, egyensúlyából kiborítva
a Földgolyót, míg a víz felért
a Fény templomához, Undal nagy hegyéig,
mely utolsóként kimagasodott.
Csak a források zubogására figyelők
menekültek oda.
Szólított engem akkor a mester:
“Gyűjtsd össze népemet
vidd őket az általad tanult módon
a vizeken túlra, ahol a szőrös testű
barbárokat sivatagi barlangokban leled.
Kövesd ott tovább az általad ismert tervet.”
Összegyűjtve népemet beszálltam a
Mester nagy hajójába, mely
hajnalban felrepült. Alattunk
a templom sötétlett, míg hirtelen
rá nem borult a víz, és eltűnt a színről, oda
hol épen rejtve marad az előre jelzett időpontig.

A hasadó hajnal felé menekültünk,
alattunk Khem gyermekeinek
hazája tűnt elő. Jöttek felénk
lándzsákkal, husánggal, dühödten,
hogy szétzúzzanak.
Pálcámat felemelve sugarat küldtem feléjük,
mely úgy ütötte meg őket útjukon,
mint a hegyről lezúduló kő a felfelé igyekvőt.
Majd nyugodtan, békésen szóltam
beszélve a Nagy Atlantiszról mondván, hogy
a Nap fiai és küldöttei vagyunk.
Megaláztam őket varázslataimmal, mígnem
lábaimhoz borultak, és én elbocsátottam őket.
Hosszú időn át éltünk Khem földjén,
míg a Mester parancsának engedelmeskedve –, aki alvó, de mégis
örökkön él –, elküldtem Atlantisz fiait a világba,
hogy az idő méhében a bölcsesség
újra az emberre szálljon.
Hosszú időn át lakoztam Khem
földjén hatalmas eredményt elérve a
magamban található bölcsesség által.

A tudás fényéhez fölnőttek
kiket bölcsességem esőcseppjei illettek:
Khem gyermekei.
Ekkor utat törtem az Amentihez,
hogy megtartsam erőmet, én ki
Atlantisz Napjaként kort korra éltem
őrizve a bölcsességet és a följegyzéseket.
Naggyá lettek Khem gyermekei
meghódítva a környező népeket,
fölnőve lassanként a lélek erejéhez.
Egy időre távozom soraikból
az Amenti sötét termeibe, a föld alá
a hatalmak Uraihoz, hogy újra
találkozzam a templomlakóval.

Magasan a kapuhoz bejáratot emeltem,
mely az Amentihez vezet.
Kevesen merik megközelíteni
és kevesen lépik át az Amentihez
vezető kaput.
A folyosó fölé emeltem egy hatalmas
Piramist azzal az erővel, mely legyőzi a földét (a gravitációt)
Mélyen helyeztem el az erő kamrát
Ahonnan egy kör alakú járatot vájtam
majdnem a csúcsig.
A legtetejére helyezve a kristályt, mely sugarait
az “idő-térbe” küldi lehozva az éterből az erőt,
az Amentihez vezető kapura irányítva azt.
Más kamrákat is helyeztem belé
látszatra üresen hagyva, de
Amenti kulcsait itt rejtettem el.
Először hosszú böjt által tisztuljon meg
Ki bátran a sötétségbe jönni mer.
Feküdjön kamrám kőszarkofágjára
Hol átadom neki a nagy titkokat.
Majd nyomban kövesse a találkozónkhoz
vivő utat még ha a föld sötétségben
volna is az. Én, Thoth, a bölcsesség Ura
megtalálom, fenntartom, és örökké
vele maradok.
Megépítettem a Nagy Piramist
a föld Erőpiramisának mintájára
mely örökkön ég, hogy hatalmas
maradjon korokon át.
Belé helyeztem a mágikus tudományt,
hogy ott legyen mikor ismét visszatérek.
Igen, míg alszom az Amenti termeiben
lelkem szabadon kóborolva újra megtestesül;
Emberek között újra alakot öltök

(Hermész, a háromszor született)
Küldötte vagyok e földön a
Templomlakónak
teljesítve parancsait, hogy az ember
magasba emelkedjék.
Most visszatérek az Amenti termeibe
hátrahagyva bölcsességemből.
Őrizd meg és tartsd meg a Templomlakó
szavát.
Emeld szemed mindig a fényre
És időben a Mesterrel leszel.
Méltán érzed majd az egységet vele,
csakúgy mint ahogy a mindenséget is megérdemelten érzékeled.
Most elhagylak.
Ismerd meg utasításaimat,
tartsd meg őket, és válj eggyé velük.
Én veled leszek segítve, hogy
a Fénybe irányítsd utad.
Most előttem nyílik a kapu
bemegyek az éj sötétjébe.

DOREAL MAGYARÁZATA:
Thoth eltávozása az Amenti termeibe nem azt jelenti, hogy meghal. Csupán testét az alá az erő alá helyezi, melyet később az Élet hideg
virágának nevez, és amely alatt határozatlan ideig tartózkodik. Nem Thoth-ként tér majd vissza. Amíg mozgás nélkül pihen, tudata
számos testbe születik újjá és számos életet él. Keor az atlantiszi papság városa volt. Undal szigetén, amely Unallal szemközt állt, létezett két város, jobban mondva egy nagyobb, a szigeten elterülő város két részre volt osztva. A szigetet teljes egészében lépcsőzetes falak vették körül, melyet középen egy nagy fal oszlott ketté. Keor Unalra nézett, és a papságnak adott otthont, míg a sziget másik része Chien néven volt ismert. Itt laktak a filozófusok és a tudósok. Egyik csoportosulásnak sem lehetett a másik oldalra átjárnia, anélkül hogy vezetőjük által kiállított írásos engedéllyel rendelkeztek volna. Akiket Thoth hatalmasoknak hív, Atlantisz adeptusai voltak, akik tizenhármán voltak. Thotmész, Thoth apja a tizenhármak feje volt. Azoknak az elveknek az alapján uralkodtak, melyek alapján később a Nagy Fehér Páholy is kifejlődött. Ismerték az Amenti termeihez vezető utat, ahol egy időre az Élet Virága alá feküdtek és megfiatalították testüket. A mesterekkel ellentétben ők nem hagyták testüket a Virág alatt, amíg más testekbe születtek újjá, hanem csupán az Élet tüzében megfürödve serkentették újjá életerejüket. Maga Thoth ezer alkalommal szállt alá az Amenti termeibe, hogy megfiatalodjék. Ez ötven évente egyszer volt szükséges a számára. Thoth körülbelül ötvenezer éves, amikor a smaragdtáblákat írja. Atlantisz elsüllyedésekor 20 000 éves lehet. Ezért feltehetően a smaragdtáblák körülbelül 20 000 évvel ezelőtt keletkeztek. Thoth testét a Fény Virága alá helyezi, hogy amikor újból kedve támad lelökhesse, ha följön majd a föld felszínére. Közben tudata különböző testekben születik újjá. Határozottan kijelenti, hogy egy idő múlva újra saját testében jelenik majd meg. Erről az időről a későbbiekben beszél, akkorra teszi, amikor majd a földet az űrből behatolók támadása éri. A titok, amit hátrahagy a Szfinx alatti űrhajó, és a Piramisok titka. Egyiptom népe vagy Khem népe, akiket a titkok őrzésével megbíz, tartják magukat a parancshoz, és hűen őrzik azokat. A bölcsesség melyet a számukra átad, képessé teszi őket arra, hogy a titkokat megőrizzék az utánuk érkezők elől. Thoth emberei nem az atlantiszi átlag emberekből kerülnek ki, hanem az Undalon élő filozófusokból, tudósokból és papokból. Ők megtanulták, hogy az igazságot a forrásnál keressék, az Akasha feljegyzéseknél. A Fény Gyermekei eljöttek hozzájuk és megtanították őket arra, hogy a következő lépéseket hogyan tegyék meg előre. Az örökös tűz ereje az Egyetemes Tudat tüze volt. Thotmész, Thoth apja, Undal egyik magas rangú papja, a Fény Gyermekeinek és Unal lakóinak a szóvivője, ő közvetít a sziget királyai és a nép felé. Thoth-ot megismertetik a feljegyzésekkel, melyeket a Templom titkos archívumaiban őriznek. Ő volt az, aki olyan szintre fejlődött, hogy képes volt megérteni mindazt, amit megtanítottak neki. A kívánság, mely lelkében égett, a végső igazság megismerésére olyan magas szinten lángolt és olyan rezgéssíkra emelte, hogy a templomlakó számára ez érzékelhetővé vált. A templomlakónak nem volt a maihoz hasonló emberi alakja, hanem egy olyan testben lakozott, amely az első ciklus legkorábbi formájának felelt meg, ami egy csillagközi porból lévő ködtest volt. Az ilyen test fénye és ereje túl erős volt ahhoz, hogy az átlagember meg tudjon állni előtte. Csak egy magas síkon lévő tudat volt képes elviselni úgy, hogy anyagi struktúráját megőrizze. A Templomlakó Thoth-ban látta azt az embert, aki kész volt a tűzben érlelődő szikra befogadására. A láng felgerjedése Thoth-ban nagyobb erőt hoz létre mint amilyennel egy hétköznapi ember rendelkezett. Amint tudása gyarapodik megmutatják neki az utat, amely az Amenti termeihez vezet, oda ahol bolygónkon az élet virága található. Az Élet és a Halál Urai előtt állva, megkapja az élet és a halál kulcsát, és azt a képességet, hogy az életét vagy halálát saját akarata szerint határozza meg. Életén és halálán való uralma segítségével Thoth képes arra, hogy hátrahagyva testét, a tér-idő legtávolabbi pontjára szálljon. Miután belekóstol a Kozmosz bölcsességébe, úgy találja, hogy annak a középpontja az emberek szívében, azaz elméjében található. Még nagyobb titkokat fedez fel, mivel a kozmosz eddig ismeretlen, feltáratlan területekre való kiterjesztése éppen az ember által valósul meg.Thoth Atlantisz elsüllyedése előtt 20 000 évvel született. Mivel egy sajátos feladatot vállalt a földről nem távozott mint mások, akik az Első Megvilágosodást elnyerték. Akik fiatalságában mellette voltak a Vénuszra távoztak, hogy helyettük a Földre Mars-béli tudatok kerüljenek. Ezek az új tudathullámok olyan természetűek voltak, hogy azokra nem lehetett rábízni a korábbi atlantiszi tudást és bölcsességet, mivel visszaélhettek volna vele. A templomlakó kimondta az Erő Szavát és az Amenti termeiben lakozó ciklusok Urai a föld egyensúlyát más irányba terelték; oly módon, hogy az Atlantisz elsüllyedéséhez vezetett elpusztítva mindazt a tudást, ami a tömegek kezében volt. Ez a tudás, bár a fény gyermekeinek tudásához képest csekély, mégis sok volt ahhoz, hogy az alacsony lelki szinten állók kezében maradhasson. A Tűz virága nem az Élet Tüzének virágában van, hanem a hideg Tűz Piramisában, ami a föld egyensúlya. A Fény temploma nem az Unali templom, hanem a papság kívülebbre eső temploma Undal szigetén. Az Unali templomot soha nem nevezték templomnak, hanem csupán a Templomlakó kapujának vagy lakhelyének. Ismerve építőanyagát, szétrombolhatatlan, és ezért nem tűnhet el. Undal lakosainak pusztán kis hányada, a bölcsebbek menekülnek meg, amikor a sziget elsüllyed. A szőrös testű barbárok földiét, azaz Khem gyermekeinek földjét ma Egyiptomként ismerjük. Khem gyermekeinek földje volt az első, ahol az Atlantiszbeliek újra megalapozzák a tudási, és ahonnan később papokat küldenek a többi barbár törzsekhez a föld különböző pontjaira. Mert ez áll a tervben, amelynek része volt, hogy Khem földje az új bölcsesség kiindulópontjává váljék. A mester hajója képes volt a bolygók közötti utazásra és olyan fegyverekkel volt felszerelve, amelyek a földön élő bármilyen lény vagy tárgy elpusztítására alkalmasak voltak, ha azt teljes bevetéssel használták. Az atmoszférában atom meghajtású motorok hajtották. A külső világokban viszont a nehéz fátyol mögött nemcsak a bolygók között lehetett mozgatni a gondolatok segítségével, hanem azokban a terekben is, amelyeket a hajó irányítója vízualizálni tudott. Struktúrájának anyagiassága olyan szintű rezgésbe, alacsonyba vagy magasba változott, amilyet csak a hajó vezetője parancsolt. Amikor Thoth elhagyja Unal szigetét (bár ő ezt nem említi, Undal már elsüllyedt), a Templomlakó temploma szintén elsüllyedt, de nem pusztult el. A barbárok, amint Thoth-tal és embereivel szembe találják magukat, meg akarják ölni őket, de Thoth egy bénító sugarat küld feléjük botjából. Ez az erőbot, alkalmas volt több száz különböző erőkifejtésre, amelyek a használója szándékától függöttek. Thoth természetfelettinek tűnő ereje láttán a barbárok behódolnak. Thoth kijelentése, hogy ő a Nap fia, később számos ókori napimádat rítusának lesz az alapja. Thoth természetesen a szellemi napra gondol. Több évbe telt míg a Nap gyermekeinek új székhelye létrejött. Amikor a munkálatok befejeződtek, küldöttek indultak más fajokhoz, hogy tanítsák és irányítsák őket. Amint múlt az idő, Thoth szükségesnek látta, hogy megnyissa az Amentihez vezető folyosót, hogy megújítsa testének erőit. Ez szükséges volt, mivel feladatát még nem fejezte be. Hosszú idő után Khem népének tudata olyan magas szintre fejlődött, hogy Thoth vezetése nélkül is folytathatták útjukat. Thoth eltervezi, hogy elmegy az Amenti termeibe, és testét az Élet Virága alá helyezi, míg tudata máshová száll. Az Amenti termeibe vezető kapu a Nagy Keopsz (vagy Khufu) Piramis alatt található, melyet a kőtömbök atomi struktúrájának átváltoztatásával épített, úgy hogy az elég könnyűvé vált a mozgatáshoz. Miután a kőtömb a helyére került az atomi struktúra visszanyerte eredeti állapotát. A Piramis alatt van az erő-kamra amely a csúccsal egy kör alakú folyosón keresztül áll kapcsolatban. Az akna felső részén van egy lencse, vagy kristály, amelyen keresztül az erő-kamrából jövő sugarak haladnak. Ezek a tér-időben meghajlanak és egy dimenzionális ösvényt nyitnak meg a Piramis aljából az Amenti termeihez, amely a föld mozgásával egy időben saját terében létezik. A rejtett kamrákról szó volt a Nagy Piramisról szóló könyvben. A szarkofág kapcsolatban áll az aknával. Ha valaki egy bizonyos ideig rajta fekszik, teste az aknán keresztül a központi erő-kamrába jut. Ezt a tudást megőrizték, de később csupán egy beavatási szertartássá fokozták le. Először a testet egy bizonyos olajjal kellett bekenni, hogy a test bejusson a központi erőkamrába. Az olaj összetételének leírását a később élő egyiptomiak nem őrizték meg. A Nagy Piramis szétrombolhatatlan. Ha belül zavar keletkezik, olyan erőket indítanak el az őrök, hogy azt, aki a Piramis fennállását veszélyezteti, megsemmisítik. Thoth nem mindig a földön született újjá. Egyéb nagy tanítók mellett Hermészként is ismertté váll. Thoth azt a megállapítást teszi, hogy akik az időben utána következnek ugyanazon az úton tudnak majd haladni mint ő.

/Fordította: Hevesi Mihály, szerkesztette és lektorálta: Bakos Attila/