A misztériumok kulcsa VIII.

Átadtam immár tudásom,
rád bocsátottam a fényt.
Halld és fogadd bölcsességem,
mely a fenti és lenti síkokról való.
Nem olyan vagyok mint az ember
mert a dimenzióktól és a síkoktól
megszabadultam.

Mindegyik fonnám változik.
Tudom immár, hogy az alaktalan
mindenhol ott van, ahol forma kél.
Nagy a Hetek bölcsessége,
hatalmasok ők odaát.
Erejük nyilvánvaló,
a túloldalról irányítanak.
Halld a bölcsesség szavait,
halld és tedd őket magadévá.
Találd meg bennük az alaktalant,
Találd meg a túloldalt megnyitó kulcsot.
A titok rejtett tudás.
Ismerd meg, és tárd fel.
Találd meg a mélyre rejtett bölcsességet
és legyél a sötétség és Fény tanítója.
A körülötted rejlő titkok mélyen ülnek.
Rejtve a múlt misztériuma.
Keresd azt kulcsaimmal,
és biztosan megtalálod az utat.
A hatalomhoz vezető kapu rejtve
de ki eléri rajta átmehet.

Tarts ki a sötét ösvényen.Juss túl a sötétség lakóján.
Emeld tekinteted a Fény síkjára,
és a Fénnyel egy leszel.
Az ember alakzatok változásának folyamata,
melyek nem evilágiak.
Idővel az alaktalanba belenő,
mely egy más síkon van.
Tudd, alaktalanná kell válnod
mielőtt a fénnyel egy leszel.
Hallgasd szavam, mely a Fény ösvényeiről szól,
megmutatva a beteljesülést, mikor a Fénnyel
egyesülsz.
Kutasd a föld közepének titkait.
Tanuld a létező törvényt, mely
az elsődleges köd erejével a csillagokat egyensúlyban tartja.
Keresd a Föld életének lángját,
fürödj a láng sugarában.
Kövesd a három sarkú ösvényt míg magad is tűzzé válsz.
Beszélj hangtalan beszéddel
azokhoz, kik lent lakoznak.
Lépj be a kék fényű templomba
és fürödj meg ott a mindennek éltet adó tűzben.
A bölcsesség a sötétbe rejtve
De amikor a lélek lángja kigyúl,
megtalálod a bölcsességet és a Fény szülöttet,
a fény alaktalan Napját.
Keress még több bölcsességet.
Keresd a láng közepén.
Tudd, hogy csak ha igyekezettel áldozol
árad a fény elmédbe.
Bölcsességgel szóltam,
hallgasd szavam és engedelmeskedj:
emeld fel a sötétség leplét;
Sugározd Fényed az ösvényen.Beszéltem a régi Atlantiszról
beszéltem az Árnyék királyságának napjairól,
beszéltem e királyság fiairól, kiket
a földi ember a mélységből idézett,
hogy hatalmat nyerjen.

Messze a múltban mielőtt még Atlantisz létezett
éltek emberek, kik a sötéthez fordultak
sötét mágiával, lényeket idézve
az alattunk lévő mélységből
És jöttek ezek ciklusunkba
alaktalanul egy másik rezgéskörből.
Az emberek nem látták őket.
És csak vér által nyerhettek formát,
csak az emberen keresztül juthattak a világba.
A múltban a mesterek leigázták őket,
és visszatértek oda, ahonnan előjöttek.
Volt azonban ki itt maradt,
az ember által ismeretlen terekben és síkokban rejtőzve.
Atlantiszon árnyként éltek ők,
és időnként az emberek között
alakban megjelentek.
A kormányokba bekerültek
emberhez hasonló alakban.
Tudásukkal a királyokat szolgáikká tették,
átvéve az irányítást a népek felett.
Csak mágiával lehetett ezt tisztán látni.
Csak hang által nyilvánult meg igazi arcuk.
Az árnyék birodalmából jöttek,
hogy szétrombolják Atlantiszt
és uralkodjanak az ország felett.
De tudjátok meg, hogy a Mesterek,
a nagy mágusok a kígyót
leleplezték és helyére visszaparancsolták.
A mesterek az embernek átadták
a szót, melyet csak ember tud kiejteni.

így a kígyó álarca gyorsan porba hullt
és az emberek könnyen elűzték a bestiát.
De vigyázzatok a kígyó él.
Rejtekhelyéről a világra les.
Láthatatlanul sétálnak közöttetek
ott ahol a rítusok elhangzanak.
Idővel, ahogy az idő múlik
ismét emberi alakot öltenek.
A mesterek megidézhetik őket
a feketék és a fehérek egyaránt,
de csak a fehérek tudják őket visszafogni
míg a test lakhelyük.
Ne keresd az Árnyék birodalmát,
mert a gonosz biztosan megjelenik.
És csak a Fény mestere
győzi le a félelem árnyékát.
Tudd meg testvérem,
hogy a félelem nagy akadály.
Légy mindennek mestere a fényben,
és az árnyék azonnal eltűnik.
Halld és vigyázd szavam,
A Fény szava világos.
Ne keresd az árnyék völgyét,
és a Fény egyszerűen jön el.
Lásd meg bölcsességem mélységeit.
Az embernek a rejtett tudásról beszéltem.
Messze utaztam a tér-időn át,
egészen ennek a ciklusnak
a végéig hatoltam.
A nagy sorompóra rátaláltam,
mely az embert e ciklusból távozni nem engedi.
Igen, láttam a sorompót őrző kutyákat.
Arra várnak ki a sorompón keresztül jutni igyekszik.
A térben, hol az idő nem létezik a ciklus őreit halványan láttam.Csak szögekben mozognak ők.
A görbülő dimenzió lefogja őket.
Különösek és félelmetesek
a sorompó őrkutyái.
A tér határáig követ tudatuk,
ne gondold, hogy a testbe visszaszállva megszabadulsz tőlük;
a lelket a szögleteken át követik.
Csak a kör ad menedéket,
mentsd magad a szögekben lakóktól.
Egyszer a múltban a sorompót megközelítettem,
és azokon a partokon, hol az idő nem létező,
láttam a sorompó őrkutyáinak alaktalan formáját.

Igen, az idő mögötti ködben találtam rájuk;
ők messziről kiszimatoltak, felemelkedve
a nagy harangot megkongatták, mely a ciklusokon
áthallatszik, és a téren keresztül lelkem felé indultak el.
Gyorsan menekültem előlük
vissza az idő elgondolhatatlan végéből.
De mindig mögöttem voltak
és egyre csak hajszoltak,
az ember számára ismeretlen szögekben mozogva.
Igen a partokon, ahol az Idő-térnek vége
találkoztam a sorompó őrkutyáival,
melyek tombolnak ha a lélek a sorompón át akar lépni.
Körökben menekültem vissza testemhez.
Menekültem, és ők mindig mögöttem voltak.
Igen, az üldözők fáradhatatlanoknak bizonyultak,
keresve a szögeken át hogy lelkemet elfogják.
Tudd meg,
hogy a lélek mely a sorompókhoz
közelíteni mer rabságba eshet.
Az idő mögötti őrkutyák elfogják, és addig sínylődik rabságban
míg a ciklus befejeződik és hátramarad.
Egész addig, míg a ciklus tudat távozik.Testembe szálltam és a szög nélküli köröket megalkottam,
és megalkottam az alakot,
mely formámból való.
Testem az egyik körbe helyeztem
és megszabadultam hajszolóimtól, akik
az idő köreiben elvesztek.

De még most is, mikor testemen kívül vagyok
vigyáznom kell, hogy szögeken keresztül
ne mozogjak, mert a lelkem sosem lesz szabad.
Tudd, hogy a sorompó őrkutyái csak szögekben mozognak,
és sohasem a tér görbületeiben.
Csak kanyarodva tudod őket elkerülni.
Ha szögletesen menekülsz elfognak.
Őrizd meg tanácsom:
Ne próbáld áttörni a sorompót, mely a túloldalra visz.
Kevés azok száma, kik a túloldalon
ragyogó nagyobb Fényre sikerrel jutottak.
Tudd meg, hogy az őrök
lelkeket keresnek, hogy rabságba ejtsék.
Hallgasd figyelmeztetésem és tartsd magad ehhez:
ne szögekben fuss, hanem kanyarodj el.
És míg testeden kívül vagy, és kutyacsaholást hallasz,
tisztán harangszerűt mely lényeden keresztül hallatszik;
menekülj testedhez körökben vissza, és ne hatolj előre a ködbe.
Ha visszakerültél testedbe, melyben lakozol
használd a kört és a keresztet
Nyisd ki szád és használd Hangod.
Mond ki a szót és szabad leszel.
Csak az kinek fénye teljes reménykedhet abban,
hogy a sorompó őrein túljuthat.
Idegenszerű görbületekben kell mozognia,
melyeket ember nem ismer.
Hallgasd és őrizd figyelmeztetésem:

ne próbálj túljutni az őrökön.
Inkább keresd saját Fényed elnyerését.
És készülj, hogy haladj az úton.
A Fény a végső sorsod, testvérem.
Keresd és találd meg utadon.

DOREAL MAGYARÁZATA:
Thoth elérte a mesteri szintet és ezzel egy időben birtokába jut az erő és a képesség, hogy bármelyik egymásba hajló világba bejusson és ott alakot öltsön. Ezenkívül még arra is képes, hogy a negyedik dimenzió belső tereibe hatoljon. A bölcsesség kulcsai a szimbólumokban vannak. Csak azok, akik a rejtett jelentést kutatják, találják meg az utat. Az ember állandó fejlődésben van mind fizikai, mind spirituális szinten. Tudata, amely végső formájában alaktalan, szintén fejlődés alatt áll. Végül elér abba a kozmikus ciklusba, ahol az anyagi világ nem nyilvánul már meg alakzatokban. Thoth azt parancsolja embereinek, hogy keressék a föld belsejének misztériumait, ismerjék meg a föld egyensúlyát, az erő Piramisát, amely annak az erőnek az esszenciájából tevődik össze, amely az atomokat arra ösztönzi, hogy részecskéket bocsássanak útjukra. Az embernek meg kell találnia ezt a piramist, vagy testben vagy finom fizikai formájában kell elé állnia, hogy az egyetemes erőhöz hozzájusson. Követőinek azt parancsolja, lépjenek be a kék fényű templomba, ami az Amenti termeit jelenti, ahol a Hét úr trónol. Az ember test és tudat, ám a tudatnak, a lángnak magába kell szívnia, olvasztania a testet, a földet. Csak igyekezet által lehet bölcsességet nyerni, mely a sötétségben rejtőzik. De még ebben a sötétségben is ott van a láng lényege, és ebben található az igazi bölcsesség. Az árnyék királyság az a rezgés oktáv, amelybe azok kerültek, akik egy alacsonyabb tudatszintű kozmikus ciklusból kerültek ide, amikor a kaput az ember megnyitotta. Ez a harmadik, vagy Poláris ciklusban történt. A sötétben kutakodók azok az emberek voltak, akik inkább kedvelték az anyag erejét mintsem a spiritualitást. A megidézett lények forma nélküliek voltak, mivel csak a tudatuk volt jelen. A test a tudatosság minősége alapján nyer formát világunkban. Ők, csakúgy mint az elementálok, lévén saját kozmikus ciklusaiktól és teremtő erejüktől különváltak, nem voltak képesek ebben a ciklusban elvegyülni, mivel nem fejlesztették még ki az ehhez szükséges elsődleges
görbületeiket. Csak az ember szándékától függően és a szellem vérből való kivonása által nyerhettek formát. A mesterek legtöbbjüket visszairányították oda, ahonnan jöttek, az alsó kapun keresztül, de voltak néhányan, akik a számukra megépített helyen maradtak, és csak akkor jöttek elő, ha nevükön szólították őket és a vér áldozatot valaki bemutatta. Látszólag emberi formát öltöttek, de valós alakjuk kígyófejű férfi vagy női test volt. Képesek voltak maguk körül hipnotikus varázslatot kelleni és ember képében megjelenni, libben rejlik annak a hiedelemnek is az alapja, hogy a kígyó hipnotikus erővel rendelkezik. Vezető embereknek vették fel az alakját, akiket titokban szolgaikká tettek. És fokozatosan ők és azok az emberek, akik megidézték őket, átvették a nemzetek vezetését. Alakjukat tekintve megtévesztőén emberinek hatottak. Volt azonban egy szó, amelyet nem tudtak kiejteni. Ezt a szót megtanították a mesterek az
embereknek. Aztán szokássá vált, hogy azoknak, akik hivatalt vállallak, ezt a szót minden holdhónapban egyszer az emberek előtt ki kellett
mondaniuk. Akinek nem sikerült azt megölték. Ez elűzte őket az emberek közül, és fokozatosan elfeledkeztek róluk, de néhány közülük még mindig a búvóhelyén van. Képtelen azonban az emberek közé jönni, mivel nincs aki megidézze; a rítusok feledésbe merültek. A számukra kimondhatatlan szó: „Kininigen”. A fekete vagy a fehér mágia mesterei meg tudják idézni őket, de csak a fehér mesterek rendelkeznek azzal az erővel, ami megfékezi őket. A félelem alapján kormányoznak. Győzd le a félelmet és megnyered a fényt! Thoth elmondja, hogy volt Suntalon és a hatodik dimenzióba is betekintést nyert. Ott csak szögekben közlekednek, sohasem kanyarokban. A kivetített tudat, amely megpróbál a hatodik dimenzióba behatolni szembetalálja magát az őrkutyák támadásával. Csak a kanyarokban való mozgás által tudunk elszökni a kutyák elől. Csak a körben találunk védelmet. A testbe való visszatérés hiábavaló. Az őrkutyákba nem véletlenül botluk. Thoth megtapasztalja ezt, és ezután óvatos lesz. Megpróbált átjutni a sorompón és az őrkutyák rátámadnak. Ismerve a körök és a szögek törvényét, sikerül elmenekülnie. Visszaszáll testéhez és végigvezeti a védekezést. Az őrkutyák nem tépik szét szó szerint a lelket, hanem lekötik, hogy ne tudjon a továbbiakban megnyilvánulni egészen addig, míg a ciklus befejeződik. És csak ezután elegyedhet a következő kozmikus tudat-ciklussal. Még azután is, hogy a védekezés sikerült, óvatosnak kell lennie, hogy ne közelítsen a hatodik dimenzió felé szögletes mozgással. Thoth újra és újra elmondja figyelmeztetését a kanyarokban való mozgásról. Még arra is figyelmezteti embereit, ne próbáljanak Suntalon keresztüljutni, mielőtt eljött volna az ideje, mert ez csak kevés embernek sikerülhet. Azt is elmeséli, hogyan lehet észrevenni az őröket.

/Fordította: Hevesi Mihály, szerkesztette és lektorálta: Bakos Attila/