Halottak könyve

Amenhotep építész sírjában az 1890-es években találtak egy Halottak Könyvét, amelynek darabjai részben szétszóródtak a világban, részben eltűntek. A véletlennek köszönhetően most előkerültek a hiányzó részek.

John Taylor, a British Múzeum egyiptológusa az ausztráliai Brisbane Queensland Múzeum Múmia-kiállítását nyitotta meg, amikor egy papirusztöredéket pillantott meg. A hieroglifák alakja nagyon emlékeztette a Kr. e. 1420 körül élt Amenhotep építész sírjában talált töredékes Halottak Könyvére, amelynek darabjait régóta kereste. Megkérdezte, van-e még hasonló töredék a múzeumban. Kiderült, hogy a raktárban még vagy 100 töredéket tárolnak, s Taylor azt is hamar kiderítette, hogy valóban Hapu fia, Amenhotep Halottak Könyvének hiányzó részeit találta meg.

Taylor a The Weekend Australiannek elmondta, nagyon is elképzelhetőnek tartja, hogy a most előkerült darabokkal sikerül a teljes Halottak Könyvét összeállítaniuk, s ezzel véget ér egy, a világ minden részére kiterjedő nyomozás.
Az építész sírjában elhelyezett Halottak Könyve legalább 20 méter hosszú papirusztekercs, vagyis az egyik leghosszabb, és mivel az egyik legkorábbi ilyen irat, olyan elemeket tartalmaz, amelyek csak néhány más példányban találhatók még meg, vagyis az egyik legértékesebb is az eddig előkerült Halottak Könyvei közül.

Ian Galloway, a Queensland Múzeum igazgatója az ABC-nek elmondta, a töredékeket mintegy 100 éve adományozta egy nő a múzeumnak, de azt nem tudják, miként kerültek hozzá. Most nyomoznak a család után, hátha sikerül információt szerezni tőlük. Mindenesetre fogalma sem volt arról, hogy ilyen értékes darabokat őriznek az intézményben és csak tisztelettel tud adózni a korábbi kollégáknak, hogy ilyen jó állapotban őrizték meg a felbecsülhetetlen értékű darabokat.
A mágikusnak tartott Halottak Könyveiből több példány készült, mivel előszeretett helyezték az ókori egyiptomiak a halottak mellé, hogy segítse őket a Túlvilágba vezető hosszú utazáson.

Amenhotep kiváló építész volt, többek között ő bővítette ki a karnaki Amon-templomot mintegy 3400 éve, amit még napjainkban is turisták ezrei csodálnak meg. A töredékeket nem utaztatják, Brisbane-ben maradnak, nagyfelbontású fotókat készítenek róluk és a tudósok azok felhasználásával, számítógépes programmal fogják kirakni az egyiptomi „puzzle”-t, amelynek egyes részei amúgy is szét vannak szórva a világban, vannak darabok a bostoni Szépművészeti Múzeumban, a Britishben, a New York-i Metropolitanben és most már Brisbane-ben is. Az ókori Egyiptomot azután fedezte fel a világ, hogy Napóleon partra szállt Alexandria közelében. Hosszú időn át kalandorok, utazók, tudósok hordták szét kincseit, így fordulhat elő, hogy manapság is fedeznek fel ókori egyiptomi kincseket – Egyiptomon kívül.